karlsruhe

szeretném, ha a következő pár napban lenne olyasmi, ami megér egy postot.
nem rajtam fog múlni. tessék drukkolni.

ezek vannak meg a Nefelejcsbe:
- akvárium (140L)
- pokróc (150x200, vagyis kétszemélyes)
- hidas falinaptár

máris lakájos :-)

asszem fogok írni olyat, hogy wishlist, sőt biztos, meg is van az első item: Tépett Hajú

és, iiiiigen!
elkönyvelhetem az első lukas fogamat, ami nem tejfog.
na azért annyira nem örülök neki, bár kétségtelenül örömmel tölt el, hogy 26 évig kihúztam, egyben részvétem Zsosz!
holnapután fogdoki, remek, másra se vágyom.

Érdekes, a farkasvonyító farkasordi'to' hideg ellenére nem nagyon fázom mostanában, biztos belülről melegít valami

van a Nagyim, aki 8x éves (x relatíve nem sok, de ott van előtte az a nyolcas), aki valamikor év elején vezettette be magához az internetet (és azóta már váltott szélessávra) és ma felinstalláltatta velem magának az ICQt, mert nem működött az MSN (bár ezt utóbb rendbehoztuk, az ICQt le is szedtem).
szóval, az egyik legugatósabb netes politikai fórumon nemrég hatalmas anyázásba torkolott, amikor a balos-jobbos vitában ultima ratio-ként bevetette az életkorát; természetesen senki nem akarta elhinni, hogy igazat mond. a topicolók felmentek hozzá virágcsokorral, stb., hogy megbizonyosodjanak a dolgoról, így aztán ő lett a karácsony előtti topictalálkozó csodabogara
én meg csak ismételni tudom amit múltkor is, és hozzátenném, hogy bameg nemá

srácok, ti néha nagy faszok tudtok lenni :-(
hanganyag: 24 kbit (5,19Mb), 128 kbit (28Mb).

Egy boszorka van
Három fia van
Iskolába jár az egy,
másik bocskort varrni megy,
a harmadik künn a padon,
a dudáját fújja nagyon,
de szép hangja van
dana-dana-dan

hejj!

három nap alatt sikerült olyan jól kiszakadnom a valóságból, hogy délután háromig gyakorlatilag semmiféle munka jellegű tevékenységet nem voltam képes végezni, pötyögtem a gépen, telefonáltam ezzel-azzal, de még mindig lebegek, és mióta elindultunk haza márciuseleje-hangulatom van. még sosem voltam síelni karácsony előtt, de azt hiszem rá tudnék szokni, az agyam egy kis szeletével még most is arra összpontosítok, hogy vállszéles terpesszel csússzak, rakjam élre a lécet, kanyarban vállal forduljak rá a hegyre, és a belső térdet is nyomjam befelé, akkor harapja meg igazán mindkét sí éle a havat. A túlságos elmerüléstől kb. csak az ment meg, hogy egy esésnél sikerült megrántanom a combomat, így most a legkisebb mozdulatra is belenyilall a fájdalom, de ennek most örülök, jó ezt érezni, finom kis cucc a következő pár napra, amit hazacsempésztem kintről.

a tegnap este hazaúton önmagammal kapcsolatban felmerült véleményt még csócsálom egy picit, aztán vagy lenyelem, vagy kipakolom, ezen még gondolkodom(?!) egy picit. szerintem igazam van, de lehet hogy tévedek.

a síelés jó volt. csapattunk.

"a szeretett ülepe" :-) köszi, Mancs!
ezen kívül még annyit tennék hozzá, hogy a dupla számhoz dupla szüret jár, oks?

most akkor mit csináljak a vasárnapi élménnyel, ha?
és azzal mit csináljak, hogy a "mégse"-ből "ma mégse lett"? mármint azon túl, hogy örülök neki. jesszusom, már ennyinek is örülök.
na és a többi?
na és a múlt feldolgozatlan része?

nagyjából ezen rágódtam egész végig miközben végigtúrtam a westendet olyan dolgokért, amikkel két éve tele volt az a kóceráj, de mostanra csak hírmondójuk maradt. különben is, miért ünnepeljem meg olyasvalaki születésnapját, akihez semmi közöm nincs.

ropogós havat akarok a sílécem alá, messze akarok látni a Dachstein tetejéről, friss levegőt akarok szívni, szusszanásnyi sorokban akarok várni a liftre, és közben ordenáré osztrák akcentust akarok hallani, délben pedig - a germknödel-eiswasser duó elfogyasztása közben - azon akarok gondolkodni, hogy mit egyek vacsira, mielőtt hulla fáradtan bezuhanok az ágyba.

mindig az elutazás előtti utolsó és utolsó előtti nap a legdurvább.

képzeld, az van, hogy ma nem történt semmi. de semmi.

holnap megint vár ránk 180 ZH, bár az előzetes adatok alapján (exit poll, érted) valószínű, hogy könnyű lesz javítani. álláspontunk szerint az a jó átlagos ZH-eredmény, ami az e és a pi közé esik.

ez.
egy.
nagyon.
jó.
parti.
volt.

asszem milesnél lesznek képek, de lehet hogy tévedek.

tegnap este végül elkeveredtünk a képzőművészeti egyetem(?) gólyabáljára, ami leginkább egy meglehetősen nagy házibulihoz volt hasonlatos, vagyis remekül éreztük magunkat. kénytelen voltam eladni magam mint a képzőművészetin, kisplasztika szakon tanuló PhD hallgatót. mégis, mit lehet arra mondani, hogy "az iparon tanulok, szilikát szakon"? mindenki be volt rúgva, nem tűnt fel senkinek, hogy a képzőművészetin csak DLA képzés van.

reggel aztán totál szétesve beültem káoszelméletet hallgatni, ahol megmutatták, hogy egy olyan alapvető szerkezet, mint egy matematikai inga, miért is kaotikus és hogyan kaotikus és szeretném azt gondolni, hogy most vágom ezt a dolgot (egyébként igen), de ez a tudás sajnos felveti bennem a kérdést, hogy ha már egy ilyen egyszerű szerkezet ilyen kurva bonyolult, akkor mit csináljak az életemmel?

távol álljon tőlem a vádaskodás, de engem ez a koncepció kísértetiesen emlékeztet erre (1. kép, 2.kép) a megépült hídra

tegnap kíváncsiságból beírtam a googleba Kispic nevét. úgy értem, információhiány miatt, nehéz felvenni a kagylót.
a második találat egy addig számomra tökismeretlen karitatív klub taglistája volt, rajta ő. a klub székhelye a lap szerint az a ház, ahol 12 éves koromig laktam, Kispiccel talán ha egyszer jártunk arra.
ez megdöbbentő, vajon véletlen, vagy hiba a mátrixban, vagy mi a franc?
ráadásul minek irogatom be a nevét a googleba. nyilván hülyülök.

konvergál. és nem csak hogy konvergál, de hogy jó eredményt is ad, tehát okos és ügyes vagyok és megérdemlem a fizetésemet.
mindezek örömére ma este istenesen bebaszunk a koleszos záróbuliban.
veszem kalapom és húzok.

úgy tűnik, működik.
konvergál, vagy mi.
/me fáradt, de örül.

annak, aki "csajozási tanácsok"-at keresve jutott el ide: bocs öreg, ez nem az a hely és asszem még egy ideig nem is lesz az.

nem attól szeretnék elfáradni, hogy ülök a gép előtt ixedik órája és azon agyalok, hogy mi a retkes fasz miatt nem konvergál ez a végeselemes modell. nem tudom mitől szeretnék elfáradni, de nem ettől. az sem hiányzik, hogy a munkám uralja az idegállapotom, frusztrált vagyok és teljesen tehetetlennek érzem magam, nem ezt várom az élettől ennyi (mennyi? hülye vagy?) tanulás után. (kin múlik ez, baszki? nahát.) nem kérem, hogy egyből jó legyen az eredmény, azt kipofozom belőle később.
csak k-o-n-v-e-r-g-á-l-j-o-n.
vagy egy olyan autista csávó kéne (nem muszáj, hogy autista legyen, csak sekélyes orvosi tudásom, plusz Rainman, meg kód neve merkúr miatt) aki ránéz egy kurvanagy (500e x 500e) mátrixra, és megmondja, hogy invertáláskor hol a bibi.
ha ez nem megy, mondok mást, velem lehet tárgyalni: ne ilyen hidat építsenek a Dunára.

egyébként meg, ha már az utazásoknál tartunk, jövő hétvégén RideHouse in Ramsau am Dachstein (karlsruhe ház)

"Dear author,
it is our pleasure to inform you that the Scientific Committee of the bla bla bla has accepted your abstract for the paper “Advanced analysis of a new cable-stayed Danube bridge” with reference number bla bla bla"

hallod? accepted! megyünk! (szalonmacsó is jön/megy) talán az utolsó pillanat ez, hogy legálisan szívjak be valami delfti shop kínálatából, úgy hallottam, szigorítanak az EU miatt.

want to join us, my friend?

a sok rúd miatt alulról nagyon kesze-kusza, a szűk átjárók miatt szinte mászhatatlan, korlát sehol, maszatos, itt-ott nem ártana némi javítgatás (bár már így is toldozott-foldozott), ha a pályalemez alatt vagy, befosol, amikor átmegy a fejed felett a villamos, fent a kapuzatnál azt kívánod, bárcsak lenne még három kezed a kapaszkodáshoz (korlát itt sincs, tériszony köszi).
DE megéri.

ma délelőtt belemászunk a Szabihídba, és csak délután bújunk ki belőle. ez kurvajó lesz, kurvajó kurvajó kurvajó (meg fogunk fagyni, de akkor is, kurvajó kurvajó kurvajó)
a kedvenc hidam.

mindig azt gondolja az ember, hogy ZHn középen, hátra érdemes ülni.
hát nem.
előlre, oldalra kell ülni, akkor totál kiesel a felügyelő látómezejéből.

elsüllyedt uszály a Margit-híd egyik pillérénél

baszki, vasárnap alig beszéltem valakivel.

egy szivi-szavazat Szifi-szófiára!
(elnézést)

igen. már a gondolata is jól esik.

"a film elsősorban Wolverine-re és Jean Grey Phoenixszé alakulására összpontosít majd (tévedett, aki azt hitte, hogy Jean Grey meghalt az X-Men 2. végén)"

hát nem megmondtam, hogy ez lesz, baszki?

ha már így rákérdeztek, a gyaloghíd ötlete szvsz bukta. nem azért, mert egy ilyen szerkezetet nem lehet megépíteni. a gond egy része ott van, hogy minden hidat a hídszabályzatnak megfelelően kell megtervezni. ez előírja a felveendő terheket, mindenféle korlátokat (lehajlás, rezgések), satöbbi, mert ha nem így van, akkor nem épülhet meg, ha pedig valahogy mégis megépül, akkor a teherbírása smafu (tehát egy nagyszabású össznépi átmegyünk-a-hídon a lá pontonhíd kizárva), és aki rámegy az is tengeribeteg lesz. a felveendő teher egy ilyen híd esetében kb. akkora mint egy sima közúti híd esetében. a hídépítés alapszabálya elég egyszerű: kis folyó kis hajókkal - kis híd. nagy folyó nagy hajókkal - nagy híd. a Duna egy nagy elég folyó. ha valami képet akarunk alkotni arról, hogy mekkorának kell lennie egy ilyen hídnak, kábé a Szabadság-híd méretében gondolkodjunk széltében és hosszában, magasságában pedig menjünk nyugodtan az Erzsébet-híd fölé. mérnöki vénájúak számára: buta dolog úgy hidat építeni, hogy a két támasz közötti amúgy is legjobban igénybevett helyen (nagy nyomaték, nagy húzás) a legnagyobb a csavarónyomaték, de ilyesmit hiába magyaráz az ember építészeknek, rendszerint sík hülyék a mechanikához. persze meg lehet csinálni, szobrostul, üzletestül, de nem lesz karcsú és könnyed, megtöri a Duna-hidak ritmusát és kb. annyi jót tesz a vár panorámájának, mintha egy olajfinomítót raknának oda.
igazából a koncepciót nem vágom. ott a Lánchíd, szép is, öreg is, híres is, ráadásul hétvégenként már úgyis le van zárva, én szívesen sétálgatnék rajta hétközben is. ebből a pénzből meg kéne építeni az aquincumi hidat, a Lánchidat meg be kell csukni az autók előtt, hadd pihenjen, megérdemelte.

I told you not to expect too much, Jake.
milyen szerencse hogy így álltam hozzá

szerintem ma nem is történt semmi. bár ez nem teljesen igaz.
tegnap viszont tényleg nem történt semmi. bár ez sem teljesen igaz.

közlök tényt: exnő a kontroll stábfotóján. második sor, alacsonyabbik szőke.

ne ess pánikba! én még látom a blogot, bár csak az adminon keresztül, kívülről nekem se megy. azért ha valaki mégis idejut: most kaptam a drótot, hogy a deákon Kontroll-jegyeket osztogatnak, dedikálva, ingyen (vö: osztogatnak).
Futás!

hát igen, elbaszott egy ötlet ez.

olyan, mint egy gömbhalmaz
olyan, mint a wiw
olyan, mint egy fraktál
olyan, mint egy pitypang
olyan, mint egy vírus
olyan, mint egy atomrobbanás
olyan, mint egy orgazmus
mert ez is mind benne van

Don't expect too much, Jake

a nemo nyomában nem szól semmiről csúnyán-durván közhelyes, viszont gyönyörűen megcsinálták, tele van izgága halakkal és megvannak a szokásos, felnőtteknek szóló viccek is, amitől a film harmadik percében felmászik az idióta vigyor az arcodra és le se jön a végéig (vega cápák anonim alkoholisták-szerű gyűlése, stb) de amikor megjelenik a bálna az nagyon jó. a bálna az egy kurvanagy hal (tudom, nemhal).